Templomok

TEMPLOMOK

Alsóörs
Badacsonytomaj
Balatonakali
Balatonaliga
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonederics
Balatonendréd
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatongyörök
Balatonkenese
Balatonkeresztúr
Balatonlelle
Balatonrendes
Balatonszabadi
Balatonszárszó
Balatonszemes
Balatonszentgyörgy
Balatonszepezd
Balatonudvari
Bálványos
Buzsák
Csopak
Felsóörs
Fonyód
Galambok
Hegyesd
Hegymagas
Hévíz
Keszthely
Kékkút
Kőröshegy
Kötcse
Kővágóörs
Köveskál
Látrány
Lengyeltóti
Lesencetomaj
Litér
Lovas
Mencshely
Mindszentkálla
Monostorapáti
Nagyvázsony
Nemesgulács
Nemesvámos
Örvényes
Paloznak
Salföld
Sármellék
Siófok
Somogytúr
Somogyvár
Sümeg
Szentbékkálla
Taliándörögd
Tapolca
Tihany
Szigliget
Szentjakabfa
Veszprém
Vigántpetend
Zalaszántó
Zamárdi
Zánka


Alsóörs
Református templom

A régebbi alapokra épült templom mai, barokk stílusú formáját 1788-ban alakították ki, ebből az időből származik a copf stílusú szószék is.
Az egyhajós csarnoktemplom nyugati oldalán van a torony, mely alatt XIII. századi kegyúri karzatot láthatunk. A nyugati homlokzat sarkain ferde támpillérek vannak, a tornyon gótikus ablakok, az előcsarnokban csúcsíves, bélletes bejárati kapu a XV. századból.

Badacsonytomaj
Római katolikus templom (Szent Imre)

A vasúti megállóhoz közel találjuk a település egyik különlegességét, a bazaltból épült Szent Imre-templomot. Érdekessége, hogy nemcsak a falak, hanem a boltozatok anyaga is bazalt. A hatalmas templom neoromán stílusban épült.
Mivel a település és a környék templomai a török időkben elpusztultak, 1757-60-ban a visszatelepült lakosok egytornyú barokk templomot építettek. Az 1903-05-ben alapított Bazalt Bánya Rt. közeli kötélpályája és a robbantások, jelentős károkat okoztak az öreg épület szerkezetében.
Az Európában is egyedülálló új templom 33 m magas tornyaival - részben a bánya "kártérítéseként" - 1930-32 között épült fel neoromán stílusban bazaltkövekből, Fábián Gáspár tervei alapján. A kupola szgraffitó díszítését Leszkovszky György alkotta. Az apszis mozaikablakai (Bátky György) a templom védőszentjéhez (Szt. Imre) kapcsolódnak. A kórus kétregiszteres, tizenkét fokozatú orgonáját a pécsi Angster cég 1946-47-ben állította.
Az apszisban találjuk Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas művész újszerű technikával (olaj - kollázs) készült monumentális táblaképeit. Középen az Utolsó vacsorát, a bal oldali táblán a Getszemán-i éjszakát, a jobb oldalon a feltámadást örökíti meg a kompozíció. A kis kápolnában a művésznő triptichonja fogadja a látogatókat.
A 60-as években a templom plébánosa volt dr. Lékai László, a későbbi bíboros, prímás, esztergomi érsek.

Balatonakali
Római katolikus templom (Szent Kereszt felmagasztalása)

A templomot 1787-ben román kori alapra építették késő barokk stílusban, majd 1827-ben a piaristák megújították.
A templom több képét Pesky János festette 1838-ban, például a Loyolai Szent Ignácot ábrázolót is; ezek a képek védettek.
A főoltár és a szószék klasszicista stílusú, a XIX. sz. első feléből való.

Evangélikus templom
A templomot 1890-ben építette Reizler Antal nagyvázsonyi építőmester.

Balatonaliga
Református templom

Az aligai üdülő a rendszerváltásig zárt terület volt. Ezért 1952-ben bezárt az itteni vöröskőből épült protestáns templom, csak 1993-tól lehet ismét istentiszteletet tartani az üdülő területén.

Balatonalmádi (Vörösberény)
Református templom

A középkori eredetű épület elődjét 1297-ben említik először. A román-gótikus templomot a XVIII. században barokk stílusban átépítették. Ez a Balaton-felvidék egyetlen megmaradt erődtemploma.
A templomot déli oldalán mellékhajóval bővítették, így alakult ki a két egymás melletti szentéllyel rendelkező templom, amely elé zömök tornyot emeltek. A XVIII. századi átépítés során új ablakot kapott a templom, 1789-ben pedig csehsüveg-boltozattal látták el. Az 1960-as években végzett helyreállítás során visszanyerte eredeti formáját.
Lőréses, támpilléres erődfal veszi körül.

Római katolikus templom (Loyolai Szent Ignác)
A volt jezsuita rendház mellett látható a műemlék templom, mely a XVIII. század nyolcvanas éveiben épült barokk stílusban. Híresek a templom freskói, melyeket Bucher Xavér festő készített.
A freskók a jezsuita rend alapítóját, az egykori donátorokat, világi és egyházi személyeket ábrázolnak. Az egyik faliképen Buffler Gáspár, az építtető jezsuita rendfőnök látható. A sekrestyében Mózes életét bemutató freskókat, a Szent Sír-kápolna faliképein pedig Jézus életéből vett jeleneteket láthatunk.

Balatonberény
Római katolikus templom (Keresztelő Szent János)

A templomot 1433-ban, gótikus stílusban építették. A török idők nem kímélték, így 1744-ben korának barokk stílusában építették újjá, majd 1800-ban ismét átépítették, ekkor készült a tornya is.
Az egykori gótikus jegyek egy részét az 1970-es, 80-as évek műemlék helyreállítási munkálatai révén újra feltárták. Így látható ma is a déli oldal négy gótikus ablaka, és a déli kapu csúcsíves kapubéllete. A templom hajója és szentélye támpilléres, míg a szentségház (szentségtartó fülke) csúcsíves.

Balatonboglár
Római katolikus templom (Szent Kereszt felmagasztalása)

Az 1932-ben elkészült modern stílusú épület tervezője Kotsis Iván műegyetemi tanár. Az egyszerű vonalú épület legmagasabb része a 30 méter magas torony.
A templom belsejében a monumentalitás hökkent meg, ahol a teret a hatalmas kereszt uralja. A második világháború alatt a településen menedéket talált francia hadifoglyok egy kis Szent Terézt ábrázoló szobrot faragtak, amelyet szintén itt helyeztek el. A szobor talapzatán a kétnyelvű felirat szövege: "Köszönet a lovagias magyar nemzetnek!".

Balatonederics
Római katolikus templom (Keresztelő Szent János)

Az eredeti templom gótikus stílusban, a XIII. században épült, a mostani pedig 1895-ben, eklektikus stílusban. A templom környékén valaha római település volt.

Balatonendréd
Református templom

A református templomot 1792-ben építették. A legbecsesebb kincsei, az Úrvacsoránál használt ónkupák iparművészeti értékek.

Római katolikus templom (Szent András)
A műemlék templomot 1772-ben építették újjá, a hajdani vár helyén, annak köveit is felhasználva. A torony 1821-ben épült. A legbecsesebb kincse a rokokó szószék, a főoltár, az orgona.

Balatonföldvár
Római katolikus templom (Szent Kereszt)

Az állomás közelében áll az 1943-ban felszentelt, neoromán stílusú katolikus templom. Falait az északi partról származó permi vörös homokkőből építették.

Balatonfüred
Római katolikus kerektemplom (Szamáriai asszonnyal beszélő Jézus)

Az 1841-től öt éven át épült a Fruman Antal által tervezett, klasszicista stílusú templom. Kör alakú középcsarnokához csatlakozik a szentély és két oldalkápolna.
A főoltár képét (Jézus Jákob kútjánál a szamaritánus nővel beszélget) Kargling Henrietta, az egyik mellékoltárét (Krisztus a kereszten) Vaszary János festette.
A templom is Füred egyik jelképévé vált, a régi emléktárgyakon igen gyakran szerepelt.

Római katolikus templom (Krisztus Király)
A Szent István téren található az 1790 körül, késő barokk stílusban épült katolikus templom, ahogy itt nevezik a "piros templom", mely a környéken található permi vörös homokkőből épült.

Református templom (Fehér templom)
Az óváros legmagasabb épülete az egytornyú református templom, vagy ahogyan a helyiek hívják: a fehér templom, mely 1828-ban, klasszicista stílusban épült, de copf elemek is keverednek külsején.
Toronysisakját 1922-ben újították fel. Bejárata félköríves, a copf ajtószárnyak is figyelemre méltóak. A templom jelenlegi ablakai romantikus stílusban utóbb készültek az eredeti klasszicista ablakok helyett.
A templomnak a nyugati oldalán is van egy kőkeretes oldalbejárata. Mögötte épült fel 1982-ben az új emeletes lelkészház, amelynek földszintjén gyülekezeti terem és iroda van, emeletén pedig lelkészlakás.

Balatongyörök
Római katolikus templom (Szent Mihály)

A műemlék jellegű templom klasszicista stílusban épült. Kapujának kőkeretjén és tornyának emeletén évszámok olvashatók: 1831 és 1833 feltehetően az építés kezdetét és befejezését jelzi.
A templom kertjében néhány múlt századból fennmaradt igényes faragású sírkövet láthatunk.

Balatonkenese
Református templom

Maga a templom 1231-ben épült, tornya gótikus, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban.
A templom mellett emléktábla őrzi Mosonyi Márton prédikátor emlékét, akit 1700-ban elűztek, de később a kurucok visszahoztak.

Római katolikus templom (Magyarok Nagyasszonya)
A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1819-ben. A toronyban lévő legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti.
A főoltár képe (Szent István felajánlja a koronát) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festőművész készítette 1907-ben.

Balatonkeresztúr
Római katolikus templom (Szent Kereszt felmagasztalása)

A Festetics család építtette a régi templom romjaira az újat, melynek alaprajza egy latin keresztet formázott. Barokk kor stílusában készült 1753 és 1758 között.
A hajó nyugati vége, a déli kápolna, a sekrestye és a kétemeletes, párkányos, tipikusan barokk sisakos torony teljesen új lett. Belső berendezése is az igényesség szép mintája. A barokk-rokokó faragott szószék, a gyönyörű főoltár, a festett girlandok és virágcsokrok, az oldalfalak bibliai ihletésű pazar freskói tanult mester keze munkájára utalnak. A falfestményeket Dorfmeister Istvánnak, vagy Maulbertsch Antal valamelyik tanítványának tulajdonítják.

Balatonlelle
Római katolikus templom (Szentháromság)

A modern templom 1947-ben épült, Árkay Bertalan tervei alapján. Az épület falai vörös homokkőből készültek, a teteje érdekes, betonoszlopos megoldású.
A 3 manuálos, 29 regiszteres orgonáján nyaranta orgonahangversenyeket hallhatunk. A mai templom a hajdani, Szent Kelemen tiszteletére emelt első templom helyén áll. A török uralom után vályogból építették fel, majd fából, később téglából épült újra. Ez utóbbit 1943-ban bontották le, hogy pár évvel később átadja a helyét a mostaninak. A berendezés folyamatosan gazdagodott. A főoltárt siklósi mészkőből faragták, a stációképeket Pándi Kis János készítette. A bejárat mellett egy, az 1700-as évekből származó népi faragású Pietá-szobor áll. Érdekesek a festmények és az üvegablakok képei is.

Balatonrendes
Római katolikus templom (Szent Péter és Pál)

A templom 1770-ben épült barokk stílusban, majd 1945 után újjáépítették. Tornya XIX. századi, szentélye XVIII. századi barokk. Érdemes megnézni értékes kazettás mennyezetét.

Balatonszabadi
Református templom

Ez a templom 1794-ben készült el. Építészeti jegyei alapján a copf stílusú épületekhez sorolhatjuk.

Római katolikus templom (Szent Anna)
A Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templom 1778-ban, barokk stílusban épült. Berendezéséből az igen díszes, rokokó stílusú főoltár a legrégibb, amely a XVIII. század második feléből származik. Főoltára, amely már klasszicista vonásokat hordoz, a XIX. század első feléből való. Tornya 1818-23 között épült.

Balatonszárszó
Református templom

A nagyközség legjelentősebb műemléke a Fő utcai református templom. A klasszicizáló, késő barokk stílusú épület 1810-re készült el. A klasszicista szószéket kicsit később emelték.

Balatonszemes
Római katolikus templom (Páduai Szent Antal)

A műemlék templom több mint 600 éves. A gótikus stílus jegyeit őrzik a kőcsipkés ablakok és a támpilléres szentélyfalak. A török időkben megrongálódott épületet 1742-ben felújították.
A templom belső térében, a szentély falába beépítve látjuk azt a másfélszer két és fél méteres, még 1517-ben készült faragott, reneszánsz márványtáblát, amely a történelem viharait épségben túlélte.

Balatonszentgyörgy
Római katolikus templom (Szent György)

A falu temploma ugyan nem régi, de nagyon takaros. 1928-ban, közadakozásból készült. A hívők mély vallásosságát bizonyítja az is, hogy a harangot már három évvel korábban megvették.

Balatonszepezd
Evangélikus templom

Az evangélikus templom a XVIII. században, késő barokk stílusban épült.

Református templom
A református templom a XVIII. század végén, késő barokk stílusban épült.

Római katolikus templom (Szent István király)
Az eredetileg román stílusú római katolikus templom a XII-XIII. században épült - gótikus részletekkel -, majd a XVIII. században késő barokk stílusban átalakították.
A templom sekrestyéje középkori eredetű; a torony aljából csúcsíves kapun át jutunk a hajóba. Az oltárképet, mely azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István felajánlja a koronát, Wansiedler József festette 1810-ben. 1816-ban készültek a copf stílusú főoltár fa gyertyatartói.

Balatonudvari
Római katolikus templom (Szent Márton püspök)

Az eredeti templom a XIII. században, román stílusban épült, majd 1840 körül klasszicista stílusban átépítettek. Egyhajós, keletelt templom, szentélye dongaboltozatú.

Református templom
A református templom 1790 körül késő barokk stílusban épült, berendezése, falazott szószéke szintén ebből az időből származik.

Bálványos
Református templom

A hívek adományából épült fel 1836-ban a dombtetőn álló, késő barokk stílusú református templom.

Római katolikus templom (Szent Gábor főangyal)
A barokk stílusú római katolikus templomot 1784-ben építették.

Buzsák
Római katolikus templom (Nagyboldogasszony)

A templom 1704-ben barokk stílusban épült. Az oltár központi alakja Szűz Mária, akinek szobrát mindig az ünnepi szertartásnak megfelelő színű palástba öltöztetik. Hasonló hagyomány van Andocson is.
A templomban megcsodálhatjuk a buzsáki hímzéssel díszített miseruhákat, oltárterítőket. A faragott oltárkép XIV. század eleji alkotás, melyet nemrég újítottak fel, műemléki védettséget élvez. Szűz Mária szobrát a liturgiának megfelelő színű palástba öltöztetik. (Hasonló hagyományról híres Külső-Somogy nevezetes búcsújáró helye, Andocs is.). A szobor a Kápolnási-dűlőben lévő Fehér-kápolnából került ide.

Csopak
Református templom

Az 1800-as évek elején, késő barokk stílusban épült a templom. Berendezése, a padok, a falazott szószék barokk stílusú. Legnagyobb értéke egy talpas, gótikus ezüstkehely a XVI. századból.

Római katolikus templom (Szent István király)
Csopak újabb római katolikus temploma 1883-ban vöröskőből épült. Ahogy az Árpád-kori templomot, ezt is Szent István király tiszteletére szentelték fel.
Oltárképe Lőrincz Vitus alkotása, Szent István életét ábrázolja.

Felsőörs
Római katolikus templom (Bűnbánó Magdolna)

A Balaton-felvidék legszebb román stílusú falusi temploma a község közepén áll. A XIII. század elején épült lila-vörös kőből, és ez az Árpád-kori, román stílus ma is felismerhető az épületen.
A bejáratot kétoldalt pillérek, figurális faragású, korabeli oszlopok díszítik. Az oromzat felett fűrészfogas párkány fut, felette három félköríves, egymástól kettős Herkules-csomóval elválasztott ablak. A Herkules-csomók - melyek hazánkban ezen kívül Pannonhalmán fordulnak elő - bizonyítják a templom ősiségét; e csomók a démonok elleni védekezést szolgálták.
A kórusfeljárat alatti fülkés sír felett találjuk a legértékesebb faragott követ, egy sírzárókövet, melynek rajza kereszt és liliom. Valószínűleg a kegyúr sírköve volt.
A templom háromhajós; lenyűgöző a főhajó harmonikus szépsége, a vörös kőből készült diadalív a fehér pillérekkel és falakkal. A berendezés a XVIII. századból való: a szép paraszt barokk szószék és a szentélyben található díszes préposti stallum (ülőhely) két csavart oszloppal és Szent Mártont ábrázoló képpel, valamint a paraszt barokk főoltár. A diadalív tetején helyezték el a Batthyány-címert, mivel ez a család volt a község kegyura.
A katolikus prépostsági templomot 1736-ban Padányi Bíró Márton, a későbbi híres veszprémi püspök restauráltatta, és utána azt írta a kegyúrhoz intézett levelében: "Dunán innen nagy darab földön nincsen oly módos, oly ékes, rendes templom, mint ez".
A kóruson megtekinthető az 1745-ben felállított barokk orgona. Július közepétől csütörtökönként orgonakoncertet rendeznek a templomban.

Fonyód
Református templom

Ha a Sipos-hegyre megyünk, elhaladunk az erdélyi fatemplomokra emlékeztető protestáns templom mellett.

Galambok
Római katolikus templom (Urunk mennybemenetele)

A műemlék jellegű templom 1801-1802-ben épült késő barokk stílusban. Belsejében a festett architektúra és a főoltárkép az ifjabb Dorffmaister alkotása.

Református templom
A református templomot 1861 és 1864 között építették barokkos stílusban.

Hegyesd
Római katolikus templom (Szent Erzsébet)

A Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt római katolikus templom 1992-ben épült.

Hegymagas
Római katolikus templom (Szent Lőrinc)

A barokk stílusú templom 1755-ben épült. Később, 1914-ben bővítették, és neoromán stílusban átalakították.

Hévíz
Római katolikus templom (Jézus Szíve)

A Szentlélek hét ajándékát jelképezi a hét torony az 1999 szeptemberében átadott modern katolikus templomon. Az épületet Bocskay János építészmérnök tervezte.
A belső tér legyező alakú, melyben az oltár körül félkörívben helyezkednek el a padok. A fából faragott főoltár galambot ábrázol, melynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség.
A mellékoltárok is galamb alakúak, mert a templom titulusa is Szentlélek. A bejárati kupola alatt a galamb-motívum kőmozaikból van kirakva. A templom festett üvegablakai a város polgárainak adományaiból készültek (Simon Endre).
32 regiszteres orgonája az aquincumi orgonakészítők munkáját dicséri.

Keszthely
Római katolikus templom (Magyarok Nagyasszonya)

A gótikus templom Keszthely legrégebbi épülete, 1390 körül készülhetett el. Építtetőjét, az 1397-ben kivégzett Lackfi István nádort itt temették el.
Lackfi nádor erősen lekopott vörös márvány sírköve ma a szentély falában látható. A szentélyben és a diadalíven helyezték el a Festetics család síremlékeit.
1974-ben fedezték fel a szentély falfestményeit, amelyek a mai Magyarország legnagyobb felületű gótikus freskói.
1878-ban neogót stílusú tornyot emeltek a templom bejárata elé, és ebbe helyezték át a nyugati oromfal eredeti, XIV. századi rózsaablakát.

Evangélikus templom
A felújított evangélikus templom az 1920-as években épült.

Római katolikus templom és rendház (Kis Szent Teréz)
A sarutlan karmeliták monumentális, neoromán stílusú temploma és a hozzá csatlakozó rendház a XX. században épült. A templom bazilika minor rangban van.

Kékkút
Római katolikus templom (Szent Dömötör)

A Szent Dömötör tiszteletére felszentelt, barokk stílusú római katolikus templom 1760 körül épült.

Kőröshegy
Római katolikus templom (Szent Kereszt)

A XV. századi templom déli oldalán a hat mérműves ablak és a köztük lévő támpillérek a gótikus építészet jellegzetes vonásait adják vissza. Csúcsíves főkapuja és a rózsaablak szintén erre az építészeti stílusra utal.
A ferences rendi templomépítés hagyományaira utal a torony elhelyezkedése. A torony általában a nyugati homlokzatra támaszkodik, itt pedig a szentély északi oldalán emelkedik, hogy a kolostorból egyenesen a templomba lehessen menni. Az alaprajz is a ferences építészeti hagyományokat tükrözi. A hajó hosszú, téglalap alakú. A szokásosnál jóval elnyújtottabb a szentély, azért, hogy valamennyi rendtag elférjen.
Hofbauer bécsi festő alkotásának tartják a keresztre feszített Jézust ábrázoló oltárképet. A falakon népi faragású szobrok és kálvária látható.
1906-1907-ben igen szakszerűtlenül történt a templom restaurálása, amely eredeti jellegétől szinte teljesen megfosztotta az épületet. A nemrégiben végrehajtott, immár korszerű műemlékvédelmi szempontú helyreállítás visszaadta az eredeti hangulatot. Ekkor találták meg a kolostor hajdani alapjait is.
A műemlék templom nyaranta számos rangos hangversenynek is otthont ad.

Református templom
A település középpontjában található református templom 1818-ban, késő barokk stílusban épült.

Kötcse
Evangélikus templom

A műemlék jellegű templom 1797-ben épült késő barokk stílusban, majd a XIX. században átalakították. A copf stílusú főoltár 1790 táján készült.

Kővágóörs
Evangélikus templom

Az eredeti templom 1264-ben épült, a reformáció idején került protestánsokhoz. 1750-ben romos volt, a katolikusok az evangélikusokkal - barokk stílusban - együtt állították helyre, és együtt is használták.
A templom hajójának két oldalán fafaragású karzat van mellvédekkel.

Római katolikus templom (Nagyboldogasszony)
A késő barokk templom 1773-ban épült. A helyiek "dactemplomnak" is nevezték, mivel közel az evangélikusokkal közösen felújított és egykor közösen is használt templomhoz.

Köveskál
Református templom

A nagy méretű református templom 1769-ben épült barokk stílusban, tornya 1825-ben készült. Berendezése: a copf stílusú szószék és a padok a XVIII. század végéről származnak.

Római katolikus templom (Urunk mennybemenetele)
A homlokzati tornyos, késő barokk stílusú római katolikus templom a XVIII. századból származik; belső berendezése is ebben a korban készült.

Látrány
Református templom

A templomon a copf stílus jegyeit fedezhetjük fel. 1824 és 1828 között építették.

Római katolikus templom (Szent Mihály)
A római katolikus templom 1769-ben barokk stílusban épült.

Lengyeltóti
Római katolikus templom (Szent Jakab)

A katolikus templomot és a hozzá vezető Kálváriát az 1882-es átépítés alapján eklektikusnak tarthatjuk. Ám az 1996-ban befejezett feltárás szerint XII. századi eredetű műemlékről van szó.
Az egykori birtokos, Lengyel Boldizsár orgonát és padokat vett a templomnak, a Zichy család pedig megnagyobbította és plébániát építtetett. Különösen megkapó a méltóságteljes főszentély valamint a keresztelőmedence. A mai impozáns látványt sajátossá teszi a középpontba helyezett oltár, amely mindkét irányba - tehát az 1882-ben meghosszabbított északi rész felé is - lehetővé teszi a misézést.
A Historia Domus tanúsága szerint: "védőszentje emberemlékezetet meghaladó idő óta id. Szent Jakab apostol".

Lesencetomaj
Római katolikus templom (Szent Anna)

A római katolikus templom a Rákóczi téren áll; középkori alapokra építették 1806-ban klasszicista stílusban. Bejárata fölött Nedeczky nagyprépost, az építtető címere díszlik.
A templom legfőbb érdekessége a bejáratánál elhelyezett sírkő kisbetűs felirata: "Ez a sírja a nemes férfiúnak, Pálnak, a Tomay-nembeli Tomay Jakab fiának, aki meghalt az úr 1400. évében."
Érdemes még megnézni a templom vörös márvány főoltárát és a keresztelőkutat is.
A templomban XVIII. századi aranyhímzéses miseruha látható, és itt őrzik Padányi Bíró Márton püspök - az előző templom felszentelője - ajándékát, egy hármas ereklyetartót.

Litér
Református templom

A templomot a XIII. században építették, korai gótikus stílusban. 1582-ben már romos volt, 1784-ben építették újjá. A XIX. századi rekonstrukció során távolították el a festett, kazettás mennyezetet.
A templom legértékesebb része az a kapuzat, melyet 1961-ben találtak meg, s 1969-ben állítottak helyre. A lépcsőzetes kapubélletben két pár oszlop helyezkedik el, melyeknek egyikét mindkét oldalon egész alakos szobor helyettesíti. A kívül lévő oszlopok fekvő oroszlánra támaszkodnak. A timpanon szobordíszei sajnos, erősen sérültek, az ülő Krisztus figurája inkább csak sejthető.
A templomot, mely 1582-ben már romos volt, 1784-ben építették újjá, tíz év múlva tornyot is kapott. 1898-ban restaurálták, ekkor távolították el a kazettás famennyezetet. Mai alakját az 1960-as évek restaurálása során nyerte el.

Lovas
Római katolikus templom (Szűz Mária neve)

A templom hajója XIII. századi, szentélyének dongaboltozata is korabeli. A falfestés XVIII. századi. A torony és a homlokzat egyes részletei XX. századiak.

Mencshely
Római katolikus templom (Szentháromság)

A templom a XIX. század elején épült Balassa Albert veszprémi kanonok segítségével, aki jelentős összeget adományozott e célra. A szentély a régi ókútra épült.

Evangélikus templom
A templom község legrégebbi épülete, a középkorban már állt, átvészelte a török időket, 1721-ben lett az evangélikusoké, és 1790-ben építették át mai formájára és méretére.
A torony melletti falrészben lévő kőtokos, félköríves bejárati ajtóra az 1957-es tatarozás során bukkantak rá; valószínűleg a nagyvázsonyi pálos kolostorból került ide.

Református templom
A templomot 1873-ban a szentgáliak segítségével építették fel a mencshelyi hívek. A barokk stílusú épületet 1960-ban újították fel.

Mindszentkálla
Római katolikus templom (Mindenszentek)

A katolikus templom 1829-ben épült klasszicista stílusban. A falu eredeti templomának csak romjai maradtak fenn, illetve a Pusztatemplom név.
Valószínűleg a régi templomból való a mai sekrestyében lévő román kori keresztelő medence is.
A templom főoltára, szószéke, padjai és orgonaszekrénye 1830-ból származó klasszicista faragványok.

Monostorapáti
Római katolikus templom (Nepomuki Szent János)

Padányi Bíró Márton püspök 1752-ben kezdte építtetni a környék legnagyobb templomát.
A barokk templom 40 méter magas tornyát, körülbelül 100 évvel később építették, mint magát a templomot. A szentély falát Bucher Xavér Ferenc barokk képei díszítik. A templomhajó díszítése már neobarokk, Gyivis János nevéhez fűződik.

Nagyvázsony
Római katolikus templom (Szent István)

A gótikus templom egy előző, Árpád-kori templom falainak felhasználásával épült 1480-81-ben Kinizsi Pál rendeletére.
A homlokzatot 1773-ban barokk stílusban átépítették, a templombelső az eredeti állapotot tükrözi.
A paraszt barokk oltárokat feltétlenül érdemes megnézni.

Református templom
Barokk stílusban, 1786-ban épült a templom. Mivel 1857-ben leégett, 1861-ben újjáépítették, 1993-ban pedig felújították.

Római katolikus templom (Szent Ilona)
A késő barokk templomot 1777-ben építették. A XIX. században többször bővítették, sekrestyéje 1885-ben épült.

Nemesgulács
Római katolikus templom (Páduai Szent Antal)

A mai templomot 1845 és 1850 között építették, kívül klasszicista, belül késő barokk jegyekkel. A tornya 1853-ban készült el.
A falu korábbi templomát 1725-ben építették újjá romjaiból, majd több mint száz évvel később készült el a mai templom.

Nemesvámos
Református templom

Református templom barokk stílusban épült 1740-ben, majd 1790-ben bővítették. A padok is XVIII. századi, barokk stílusú alkotások.

Római katolikus templom (Szent Máté)
A copf stílusú templom a XIX. század elején épült.

Örvényes
Római katolikus templom (Szent Imre)

Római katolikus templomot késő barokk stílusban, 1778-1783 között emelték Szent Imre tiszteletére. Az építtető a tihanyi apátság volt.

Paloznak
Római katolikus templom (Szent István első vértanú)

A templom a XIII. században épült román stílusban, de ebből az időszakból csak a falazat egy része és egy ablak maradt fenn. A XIV. században a templomot megnagyobbították.
A XIV. századi építkezés emlékei a csúcsíves ablakok és a gótikus déli kapu. A sekrestye és a torony már a XIX. században épült, a főoltás klasszicista stílusú.

Salföld
Római katolikus templom (Szent Máté)

A barokk templom 1769-ben épült, majd a XIX. században bővítették. Az oltár XVIII. századi fafaragás, az oltárkép Szent Mátét ábrázolja.

Sármellék
Római katolikus templom (Keresztelő Szent János)

A régi falurészben található római katolikus templomot 1839-ben építették késő barokk stílusban.

Siófok
Evangélikus templom

A népi építészet hagyományait a legmodernebb eszközökkel ötvöző Makovecz Imre tervezte az építészetileg igazi különlegességnek számító evangélikus templomot.
Ezen az épületen is, mint a művész legtöbb alkotásán a fa - mint természetes építőanyag - dominál. A torony tetején, az életfából kinövő kereszt azt jelképezi, hogy a golgotai kereszt nem a halálé, hanem utat mutat az örök élethez.
A négykapus, 120 férőhelyes templom főbejárata fölött angyalszárnyak vigyázzák a belépőt. A keleti tájolású oltár fölött Péterffy László "A feltámadott szobra" című alkotása látható.

Református templom
A helyi történelem őrzi a Zsedényi István lutheránus prédikátor emlékét, akit hitéért a XVII. század harmadik harmadában gályarabságra ítéltek. Két év után érkezett vissza Mencshelyre, és itt is halt meg.
Társai és az ő kitartásának tiszteletére emlékművet állítottak a templomkertben. Az emlékmű svájci segítséggel készült, így - ami szinte egyedülálló hazánkban - rétoromán nyelven is szerepel rajta a felirat, a segítők ugyanis Svájc ilyen nyelvű területén élnek.

A siófoki reformátusoknak 1923-tól volt imaházuk. A gyülekezet 1991-ben döntött az új templom építéséről, amely - a hívek adományainak is köszönhetően - három év múlva készült el.
A református egyházmegye második legjelentősebb gyülekezetében a rendszeresen templomba járók száma napjainkban is egyre növekszik.

Római katolikus templom (Sarlós Boldogasszony)
A templom 1739-ben, eredetileg barokk stílusban épült, de 1903 és 1904 között neoromán stílusban átépítették. Üvegfestményei Róth Miksa műhelyéből származnak.
A neoklasszicista stációképeket Büky Béla készítette 1928-ban. A diadalív festményei Leszkovszky György alkotásai (1938). Középen Magyarország Védasszonya ül a trónon, és fogadja a magyar szentek hódolatát. A szentélyt 1980-ban alakították át.
A Balaton környék legnagyobb orgonája ebben a templomban található. A Paulus Frigyes mester által épített hárommanuálos és harminchat regiszteres hangszeren nyaranta neves hazai és külföldi művészek játszanak a hangversenyeken, de tartanak itt mesterkurzusokat is.

Római katolikus templom (Szent Kilit)
A Szent Kilit Római Katolikus Plébániatemplom 1802-ben, késő barokk stílusban épült, jelenleg műemlék épület. Plébániáját a XIV. században alapították.

Somogytúr
Református templom

A község református lakossága 1750-ben építette templomát. A századok során, a református hívők számának csökkenésével az épület állaga egyre romlott. De mára sikerült megállítani a pusztulást.

Római katolikus templom (Keresztelő Szent János)
A régi falu kis dombján 1721-ben sövényfonásos, református imaházat emeltek - ezt azonban a tóti birtokos, Lengyel Gáspár leromboltatta. Helyére építették 1747-ben a barokk stílusú katolikus templomot.
A templomépítés fő kezdeményezője és támogatója gróf Jankovich János földbirtokos volt, de az Inkey család is sokat segített.


Somogyvár
Római katolikus templom (Bűnbánó Szent Mária Magdolna)

A templomdombon áll a klasszicista stílusú római katolikus templom. A 1838-1843 között emelt épülethez kálvária vezet.
A stációk restaurálását a közelmúltban végezték el.

Sümeg
Római katolikus templom (Urunk mennybemenetele)

A barokk templom a XVIII. század közepén épült Witwer Márton tervei szerint, a belső falképek Maulbertsch alkotásai. A berendezés jelentős része a barokk stílusú.
Ezen a helyen már a XIV. században templom állott, melyet Padányi Bíró Márton lebontatott, és 1756 és 1759 között építtette a helyére a mai barokk plébániatemplomot. Az épület építészeti szempontból nem különösen jelentős, de a magyarországi barokk falfestészet talán legnagyobb alkotását láthatjuk benne. Az egész templomot Franz Anton Maulbertsch festette ki, oly módon, hogy a templom lényegében egy hatalmas festménnyé vált. Maulbertsch 1757-ben, 33 éves korában látott neki segédeivel a munkának, s talán pályája legnagyobb alkotását hozta létre. Bíró püspöktől lényegében szabad kezet kapott, miután megbeszélték a freskók szervező gondolatát. Gyönyörű, megrendítő, élettel teli teret alkotott, mely jóval nagyobbnak tűnik a valós méreteinél. A falak, fülkék szerepe mintha csak az lenne, hogy tagolják az újszövetség történetét ábrázoló festményt, melyből öröm, vidámság és lendületes pátosz árad; a mű hatása alól nehezen tudja a néző kivonni magát. A festő Bíró püspököt is megörökítette, két helyen pedig saját magát is. Érdemes a templom minden részletét megtekinteni: a püspök és a festő alakját együtt a kóruson találjuk. Szép a berendezés is, de a faliképek hatása mindent felülmúl; nem véletlenül szokták a magyar rokokó Sixtus-kápolnájának nevezni.
A templom előtt áll két szobor: Marton László alkotásai Bíró püspököt és Maulbertsch festőművészt ábrázolják.

Szentbékkálla
Római katolikus templom (Gyümölcsoltó Boldogasszony)

A hatalmas templomot késő barokk stílusban építették 1790 és 1799 között Fellner Jakab tervei alapján. A vöröskő szenteltvíztartó valószínűleg a román korból maradt ránk. Tornya 1860-ban készült.
A templom építtetője Eszterházy Károly egri érsek volt. Ez volt a Káli-medence katolikus községeinek plébániatemploma. Freskóját 1953-ban Jeges Ernő készítette, s azt ábrázolja, hogy a bencés szerzetesek szőlőművelésre tanítják Kál népét.

Taliándörögd
Evangélikus templom

A templom késő barokk stílusban épült 1819-től 1821-ig.

Római katolikus templom (Szűz Mária neve)
A templom kis kápolnáját a XIV. században, gótikus stílusban építették; szószéke copf stílusú. A templomot 1737-ben újjáépítették, a hajót és a tornyot 1792-ben emelték.
A bejárat melletti szenteltvíztartó a Tavasz utca végén található templomromból származó, vörös homokkőből faragott gótikus keresztelőmedence.

Tapolca
Római katolikus templom (Nagyboldogasszony)

A román stílusú templomot a karthauzi szerzetesek kibővítették, egy gótikus szentélyt emeltek hozzá. A török idők után romossá vált templomot 1756-57-ben barokk stílusban átépítették.

Tihany
Bencés apátsági templom (Szűz Mária és Szent Ányos)

A bencés apátság temploma a magyar barokk egyik legszebb remeke. Altemploma román stílusú, a fölötte lévő plébániatemplomot 1719 és 1754 között építették.
A templom kapuzatán lévő címer az építtető Lécs Ágoston apát emlékét hirdeti. Belépve barokk pompa fogad bennünket.
A berendezéseket készítő Stuhlhoff Sebestyén fafaragó negyedszázadig dolgozott itt. Az ő műve a hatalmas főoltár, a szószék a négy egyházatyával, az apát trónusa és a szerelvények asztala. A hagyomány szerint Stuhlhoff kedvese halála miatt érzett fájdalomtól űzve lépett a szerzetesek közé, úgy tartják, hogy a Mária-oltár jobb oldalán térdeplő angyal kedvese arcvonásait viseli. Halála után 1779-ben az apátok között temették el a nagy tehetségű művészt, aki valószínűleg Tirolból került Tihanyba.
A templom freskóit kiváló művészek készítették az 1889-es restauráláskor: Ébner Lajos a nagy egyházatyák csoportját festette meg, Székely Bertalan a négy evangélistát a lépcső feletti félkupolában, és Lotz Károly műve a Hit, a Remény és a Szeretet allegorikus képe. Az oltárkép 1882-ből származik, Novák Lajos műve, Szent Ányost ábrázolja. A sekrestye falképe barokk stílusú, 1786-ban készítette Ambrogio Dornetti.
1765-ben készült a templom orgonája, mely 1945-ben egy becsapódó gránáttól megsérült, ezért korszerűsítették, majd 1993-ban új orgonát építettek a 230 éves orgonaszekrénybe. Ez teszi alkalmassá arra a bencés templomot, hogy nyaranta magas színvonalú hangversenyeknek adjon otthont, melyek során neves magyar és külföldi művészek szerepelnek.
A templomot Szűz Mária és Szent Ányos tiszteletére szentelték fel.

Református templom és harangláb
A templom 1793-ban épült, késő barokk stílusban. Egyszerű téglalap alaprajzú építmény. A templomtól nyugatra épült 1888-ban a négy fehér pilléren álló, zsindellyel fedett harangláb.

A búcsúnap a szeptember nyolcadikához legközelebb eső vasárnapon van.

Altemplom
A bencés apátsági templom altemploma román stílusú, 1055-ben épült. Itt temették el I. Andrást.
A lőrésszerű kis ablakok által bebocsátott kevéske fény adta félhomályban látogathatjuk meg egyetlen eredeti helyén lévő királysírunkat, I. András szarkofágját.
Itt, a fennmaradt háromhajós csarnokkriptában nyugszik az 1060-ban elhunyt I. András király, a templom alapítója. Sírját spirálisan rovátkolt, hosszú nyelű kereszttel díszített sírkő fedi. Ilyen kereszt csak királysíron fordul elő.

Szigliget
Római katolikus templom (Szűz Mária neve)

A falu mai római katolikus temploma helyén román stílusú kis templom állt a XIII. század óta; 1721-ben újjáépítették, majd a XIX. század végén ismét rekonstruálták.

Szentjakabfa
Római katolikus templom (Szent Vendel)

Szentjakabfa római katolikus temploma 1763-ban épült, barokk stílusban.

Veszprém
Római katolikus püspöki székesegyház (Szent Mihály)

Az alapjaiban román stílusú, XI. századi eredetű épület gótikus szentélye és altemploma a XIV. század végén készült. Az Aigner Sándor által vezetett 1907-1910-es átépítés után mai alakjában neoromán stílusú a templom.

Vigántpetend
Római katolikus templom (Keresztelő Szent János)

Az Esterházy család híres építésze, Fellner Jakab tervei alapján 1760-ban épült a barokk stílusú templom, építtetője Esterházy Károly egri érsek volt. A berendezés barokk, illetve rokokó stílusú volt.
Az épület előtt láthatók a régi, középkori templom romjai. A plébániát is Fellner Jakab tervezte.

Zalaszántó
Római katolikus templom (Szent Kozma és Demjén)

A XIII. századi, román stílusú templomot gótikus stílusban átépítették, majd a XV. században felújították. A török hódoltság után a XVIII. században újították fel az épületet.
A XIII. században egy román stílusú templomot emeltek a településen. Ennek maradványa a mai templom falának déli része, a déli kapu nyomaival és három félköríves kis ablakkal. Megépítése után nem sokkal már bővítették; egy kis kora gótikus ablak maradt fenn ebből az időből.
A XV. század második felében nagymérvű átépítést hajtottak végre rajta. Lebontva az eredeti, kisebb szentélyt, a hajóval azonos szélességű, mérműves, késő gót stílusú díszes szentélyt építettek a helyére. A templom a török hódoltság évtizedeiben károsodott; a XVIII. században építették újjá.
A templom műemléki helyreállítása 1957-ben történt meg, ekkor bontották ki a román és gótikus részleteket.

Zamárdi
Római katolikus templom (Kisboldogasszony)

A település legidősebb épülete az 1771-74-ben emelt, barokk stílusú katolikus templom, ekkor épült a plébánia épülete is. Felépítése Vajda Sámuel tihanyi apát nevéhez fűződik.
Legértékesebb benne a szószék, a főoltár (mindkettő Lingzer György fehérvári képíró alkotása) és a keresztelőmedence. A főoltár képe Szűz Mária születését ábrázolja, a szószék felett Szent Mihály arkangyal szobra látható. Sajnos, az 1905-ös tűzvészben megsemmisültek az eredeti harangok, leégett a tető és a torony is. A XVIII. századi orgonáját pedig az oroszok 1944-ben szétverték és eltüzelték.

Zánka
Református templom

A református templom román stílusban, a XIII. században épült. A török időkben romos lett, de 1786-ban barokk stílusban újjáépítették, a legközelebbi felújítás 1879-ben volt.
Egyhajós, keletelt templom, a nyugati oldalon toronnyal. Érdekessége, hogy a szószék tartóoszlopai közül kettő lefelé fordított római, a harmadik viszont román kori. Még egy ilyen román kori oszlopot találunk befalazva a templom nyugati falába.
A Vár és a város meghatározó épülete a székesegyház, melyet Szent István és Gizella építtetett, az idők folyamán több átalakításon esett át, a török időkben elpusztult. Ma csak 1572-ből származó alaprajzát ismerjük. A templomot gróf Esterházy Imre 1723-ban, a régi tervrajzot felhasználva újjáépíttette barokk stílusban, s nyugati homlokzatra latin nyelven, kronosztihont is alkotva felíratta: Romokból ékesített engem a kegyelet. Ezt az épületet 1907 és 1910 között Hornig Károly püspök átépíttette román stílusban, az eredeti formát keresvén; így került a barokk várba a román stílusú székesegyház. A templom falába beépítették a régi köveket, s a szentély gótikus jellege megmaradt. Itt helyezték el Passau ajándékát, a Gizellát ábrázoló szobrot, mely alatt láthatók a szintén Passauból származó Gizella-ereklyék, az első magyar királyné alkarcsontjának darabjai. A megemelt szentély alatt van a régi altemplom, melyben a híres törökverő hadvezér-püspök, Beriszló Péter síremléke látható. Oldalt egy sírkamrában helyezték el a nagy püspök, Padányi Bíró Márton szarkofágját .
Az altemplomban nyaranta egyházművészeti kiállításokat rendeznek, a székesegyházban pedig gyakran tartanak orgonakoncerteket.

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player