Romok

Romok

Balatonfüred
Balatonfűzfő
Balatonlelle
Csopak
Dörgicse
Káptalantóti
Keszthely
Kővágóörs
Köveskál
Mindszentkálla
Nagyvázsony
Örvényes
Révfülöp
Salföld
Szentbékkálla
Szentjakabfa
Szigliget
Taliándörögd
Tihany
Vászoly
Zalavár

 

 

Balatonfüred
Templomrom

Egy kis magaslaton áll a hajdani Papsoka falu Árpád-kori templomának romja. A templom román stílusban épült egy római ház falaira, majd a XIV. és a XV. században átalakították gótikus stílusban.

Balatonfűzfő
Mámai-templomrom

Máma falu a török időkben elpusztult, de a XIII. század végén Szent László tiszteletére emelt templom megmaradt düledéke az új katolikus plébániatemplom mögött még látható.
A tipikus román kori, magyar falusi templom hajója téglalap alakú, szentélyének alaprajza pedig négyzetes.
A szentély falai csaknem eredeti magasságukban megmaradtak, csakúgy, mint a diadalív. Itt a korabeli díszítőfestés nyomait is felfedezhetjük.

Balatonlelle
Rádpusztai templomrom

A puszta a Rád nemzetség ősi fészke volt. A templom a XIII. század első felében, román stílusban épült, faragott homokkőből és téglából.
Az 1332-37-es tizedjegyzék szerint már volt plébániája és temploma, mely mára erősen leromlott. A meglévő fal 8-10 méter magas. A boltozati elemek csatlakozása még ma is jól látható. A falakon kívüli támpillérek egy része is áll még.

Csopak
Templomrom (Szent Miklós)

Az egykori Balatonkövesd falu temploma román stílusban épült a XIII. században. A romokból látható: keletre néző, egyhajós kis templom volt, kőkeretes kapuja és nyugati oromfala megmaradt.

Dörgicse
Kisfaludi templomrom

A hajdani Kisfalud-Dörgicse egyhajós, íves szentélyű, XII. században épült román stílusú templomának maradványait egy mező közepén találjuk meg. Déli oldalán három ablaknyílás látható.

Szentpéterdörgicsei templomrom
A szentpéterdörgicsei templom még a tatárjárás előtt épült, hiszen 1231-ben éppen róla nevezték így a falut, majd a törökdúlásnak esett áldozatul az ún. kettős templom.
Feltárásához 1959-ben kezdtek hozzá, és ekkor derült fény arra, hogy milyen különlegesség: ugyanis lényegében egybeépült kettős templom, két hajóval és két szentéllyel.
A déli templom falai csaknem teljes magasságukban megmaradtak, az északiét viszont a feltáráskor kellett megkeresni. Az északi templomba csak a délin keresztül lehetett bejutni, mivel nem tudni, miért, saját ajtaját befalazták.

A templom érdekessége az a görögkeleti kereszt alakú nyílás, amelyet ebben a korban csak a Loire-völgyi épületeken alkalmaztak.

Káptalantóti
Sabari templomrom

A Sabar nevű szőlőhegyen a XIII. században épült az a templom, amelynek romjai arra utalnak, hogy a román és a gótikus stílus egyaránt nyomot hagyott rajta.

Keszthely
Fenékpuszta (Valcum) római romjai

A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak.
A római korban a provinciát átszelő, az adriai Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak a fenékpusztai átkelőnél keresztezték egymást. A IV. században felépült a fenékpusztai erőd.
433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Később a Dunántúl az avar birodalom része lett. Az avarok segédnépként keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás.
Ellentétben a többi pannóniai erőddel, a fenékpusztai a népvándorlás korában is használatban volt. Feltehetően a honfoglaló magyarok pusztították el.

Kővágóörs
Ecsérpusztai templomrom

A Kővágóörsöt körülvevő hajdani falvak emlékét őrzi az ecsérpusztai templomrom. Az egykori templom román stílusban épült a XII-XIII. században, később a XIV-XV. században bővítették, átalakították.

Kisörsi templomrom
A Kővágóörsöt körülvevő hajdani falvak emlékét őrzi a kisörsi templomrom. Az egykori templomot a XIII. században építették román stílusban, majd a XIV. században gótikus stílusban átalakították.

Köveskál
Templomromok

A Kővágóörs felé balra térve találjuk az elpusztult Sóstókál román kori templomának omladékát. A Fekete-hegy oldalában pedig Töttöskál XII. századi templomának romjait láthatjuk.

Lesenceistvánd, Uzsaszentlélek
Kolostorrom

A pálos kolostort 1330 körül alapították, de az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend itteni tagjai a török veszély miatt elhagyták az épületet, mely így az enyészeté lett.

Mindszentkálla
Kerekikáli templomrom

A Kereki-domb tövében áll az egykori Kerekikál község középkori, román stílusú templomának romja.

Kisfaludi templomrom
A település déli részén lévő Kisfalud elpusztult templomának romjai román kori eredetűek, szentélye gótikus.

Nagyvázsony
Pálos-kolostorrom

A kolostort és a templomot Kinizsi a győztes kenyérmezei csata zsákmányából építtette az 1480-as évek közepén, és a magyar alapítású szerzetesrend tagjait telepítette le e helyre.
A kolostor még 70 évet sem ért meg, mivel Veszprém eleste (1552) után az épületet felrobbantották, attól tartva, hogy a török megszállja.
Az épület maradványai mutatják, hogy milyen hatalmas és impozáns lehetett, a főpárkány magassága 17 méter. A szentélyben volt elhelyezve Kinizsi szarkofágja, a hajóban pedig Horváth Márké, most mindkettő a várban van. A kolostor rövid fennállása alatt is beírta nevét a magyar kultúra történetébe, mivel több kódex is készült itt, köztük a Czeh-, a Festetics- és a Peer- kódex.

Templomrom
A Nemesleányfalutól nyugatra lévő kis dombon, a temetőben egy XIII. századi kis román kori templom romjai vannak.

Örvényes
Templomrom

A XIII. században, román stílusban épült templomból csak a szentély maradt meg, mely fölé - hogy a pusztulástól megvédjék - később tetőt emeltek.

Révfülöp
Ecséri templomrom

A hajdani Ecsér falu a török időkben elpusztult. A román kori - háromhajós, félköríves szentélyzáródású - templom védőszentje Szent Kristóf volt, az őt ábrázoló freskó nyomai még láthatóak.
A templom déli oldalán előcsarnok volt, az északkeleti oldalon sekrestye és csontkamra (ossarium). A szentély a hajónál magasabbra épült, lépcsője előtt pedig a kegyúri család tagjainak sírjait találták meg. Egy hatalmas keresztelőmedence is előkerült, valamint több, gyönyörűen faragott kő.

A templom közvetlen környezete védett terület, a gyep alatt vannak a hajdani falu házainak maradványai, a plébánosházat fel is tárták.

Fülöpi templomrom
A kikötőtől keletre találjuk a hajdani Fülöp község XIII. századi, román stílusú templomának romjait. A templom hajójának falai a diadalívvel és az oromfallal együtt csaknem teljesen fennmaradtak.

Salföld
Templom- és kolostorrom

Salföld híres látnivalója a XIV-XV. században, gótikus sítlusban épült pálos kolostor és templom romja. Csak földúton lehet megközelíteni.
A kolostort először 1263-ban említi oklevél, az 1520-as jegyzékben nem szerepel. Valószínűleg korábban kellett a rablók miatt elhagyniuk a szerzeteseknek. Mivel háborúk nem érintették a területet, a kolostor meglehetősen épen őrzi egykori formáját, így a templom falai a tetővonalig megmaradtak; gótikus ablakait ezért ma is meg lehet csodálni.

Szentbékkálla
Töttöskáli templomrom

A Fekete-hegy oldalában láthatjuk az egykori község, Töttöskál XII. századi, román stílusú templomának romjait.

Szentjakabfa
Herendi templomrom

A török által elpusztított falu, Herend középkori templomának romjait a Lencse-hegy oldalában találjuk. Láthatunk itt szép gótikus töredékeket: falrészletet, az ajtókeret egy darabját.

Szigliget, Csonkatorony
Avasi templomrom

Az avasi templomrom a műút és a településre vezető út találkozásánál látható. A középkorban ezen a területen helyezkedett el a falu. Az ősi, XIII. századi templomnak a tornya maradt ránk.
Az egykori templomból megmaradt torony alul négy-, feljebb hat-, végül pedig nyolcszögletű. Valamikor mögötte állt az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom.
A mellette lévő part menti területen volt abban az időben a rév, ahogy neve (Réhely) is mutatja.

Taliándörögd
Templomrom

Az 1975-ös ásatás során a templom területén bronzkori urnasírt találtak, ezenkívül római épület maradványait, a templomban közel száz sírt - középkori pénzérmékkel, egyéb értékes lelettel.
A templom építésének időszakából maradt fenn egy vörös homokkőből faragott keresztelőmedence, ma a plébániatemplom szenteltvíztartója. A templomot 1347 körül átalakították, megnagyobbították, de a török időkben romossá vált. Egy részét a múlt század közepén felrobbantották, és köveit az uradalmi magtárhoz használták fel. Ami megmaradt, az a művészeti fesztiválokon komolyzenei koncertek hátteréül szolgál.

Tihany
Apáti templomrom

Az apáti dombon ma is láthatók az egykori, XIII. században épült, román stílusú templom falai.
Tihany település nem a jelenlegi helyén jött létre, hanem a templomtól északnyugatra, a félsziget nyugati bejárata közelében, a mostani Apáti nevű domboldalon.

Újlaki templomrom
A tihanyi révtől nyugatra, a domboldalon találhatjuk az egykori Újlak falu román stílusú, XIII. századi templomának maradványait.

Vászoly
Templomrom

A Szent István által építtetett, majd elpusztult templom romjai a mai községtől lejjebb, a pusztaszentegyházi dűlőben még megvannak. Itt emlékhelyet szeretnének kialakítani a vászolyiak.

Zalavár
Bazilika romjai

Feltehetően a XI-XII. században román stílusú, háromhajós, belül félköríves szentélyzáródású bazilika épült az egykori Régéckúton, ma már csak az alapfalak láthatók.

Szent Adorján-bazilika romjai
Liutpram salzburgi érsek építtette a templomot, ahol elhelyezták Hadrianus (Szent Adorján) mártír maradványait. Az építés 852-53 körül kezdődött.
Az ásatások során feltárták a bazilika alapfalait. A kor szokásainak megfelelően a felszentelt templomokban egész alakos szenteket temettek el. A Szent Hadrianus-templom is azt a célt szolgálta, hogy a frissen megkereszteltekben erősítse a keresztény hitet.
Az építés kezdete 852-53-ra tehető, s 870-ben már fölszentelt templomról tudunk. A templom mellé szerzeteseket rendeltek, feltehető, hogy akkor is létezett egy kolostor. Maga a templom ötven méter hosszú, huszonöt méter széles volt, s ilyen korai időből egész Kelet-Európában nem ismert ekkora méretű istenháza. A szentély körül félkörívben föld alá süllyesztett folyosó fut végig, amelyet az oldalhajókból lehetett megközelíteni, ahonnan három kápolna nyílt. A Nyugat-Európában is egyedülálló lelet az un. szentélykörüljárós templomok őstípusa lehetett.
A nyolc évig tartó ásatások után a bazilika romjait konzerválták és újra felszentelték.

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player