A Kendó magyarországi története

Magyarországon 1982-ben indult meg a Kendo oktatása. Yamaji Masanori professzor vezetésével az Állatorvosi Egyetem sportklubjában. 1984-ben érkezett Magyarországra Tsushima Kanji úr, aki Japán nagy követségének első titkáraként volt akkreditálva. Az ő segítségével tovább nőtt a szakmai munka színvonala és nagy számban gyarapodottt a professzionális felszerelés. 1985. május 8-án hivatalosan is megalakult a Magyar Kendo Egyesülés. Akkori technikai igazgatója Dr. Yamaji Masanori, elnöke Vadadi Kornél, főtitkára Kádár Miklós Mihály volt. A Magyar Kendo Egyesülés felvette a kapcsolatot a környező országok szövetségeivel.

1990. áprilisában bajnokságot tartottunk, amelyet a Z.N.K.R. (Japán Kendo Szövetség) által adományozott kupáról I. ZNKR Hungária Kupának neveztünk el. E verseny azóta évente megrendezésre kerül. 1991-ben a Magyar Kendo Egyesülést felvették a Nemzetközi Kendo Szövetségbe és így a Magyar válogatott első ízben vehetett részt a Kanadában megrendezett világbajnokságon. 1992-ben Barcelonában rendezték meg a XI. Kendo Európabajnokságot, ahol a női egyéni versenyben Németh Andrea ezüstérmes lett. Ez az eredmény szerezte meg az első nagy nemzetközi elismerést a Magyar Kendo számára. Szeptermberben hazánkba érkezett Abe Tetsushi mester, a Japán külföldi önkéntes szolgálat munkatársaként Q.O.C.V), aki a Magyar Kendo Egyesülés technikai igazgatója lett. Jelenleg a Veszprémi Egyetem testnevelési tanszékének adjunktusa.

1994-ben a Párizsban megtartott IX. Kendo világbajnokságon a női csapat ezüstérmet szerzett.
1993-tól Kamae Masayuki 1995-tó1 Onizuka Yoshiyuki, a J.O.C.V munkatársai segítették munkánkat.
1996. ápriliásban Miskolcon került megrendezésre a XIV. Kendo Európabajnokság, ahol junior európa bajnoki címet szerzett Király Norbert; Németh Kálmán bronzérmes lett.

A Magyar Kendo életének legnagyobb sikerét 1997. márciusában Kyotóban megrendezett világbajnokság jelentette, amikor is B csoportban világbajnoki címet szerzett a férfi válogatott.

A Bakony Kendo és Iaido Club rövid története

A Bakany Kendo és Iaido Club 1993. decemberében, Hofftnann Kálmán vezetésével alakult. Megalakulását követően felvételt nyert a Magyar Kendo Szövetségbe és a Veszprém Megyei Harci Művészetek Össz - Szövetségébe.A kezdeti nehézségek leküzdésében nagy segítséget nyújtott Abe Tetsushi, és Kamae Masayuki a JOCV ( Japán önkéntes szolgálat) két instruktora. Több alkalommal vettek részt edzéseinken, irányították munkánkat és szakmai jótanácsokkal láttak el bennünket. Fejlődésünket nagyban segítette, hogy Onizuka Yoshiyuki önkéntesként -I995-töl - 2 és fél évig koordinálta és vezette edzéseinket. Ezt követően Abe Tetsushi a Veszprémi Egyetem keretein belül 3 évig tanította az egyetemi és a Bakony Kendo és Iaido Club tagjait. A fejlödésünk érdekében 1999. decemberétől új japán önkéntes mestert várunk klubunkba.

Sportegyesületünk kendokái számtalan versenyen és edzőtáboron vettek részt, valamint a klub alakulásától kezdve folyamatosan képviseltetik magukat a magyar válogatottban. Első jelentősebb eredményünket 1995. februárjában értük el. A Szegeden megrendezésre került nemzetközi versenyen csapatunk a harmadik helyezést érte el. Ezt követően a novemberi országos csapatbajnokságon mind női, mind pedig férfi csapatunk a dobogó harmadik fokára állhatott. 1997. több szempontból is jelentős év volt. A márciusban Bécsben rendezett Nemzetközi Duna Kupán, a klub férfi csapata ismét harmadikként került ki a küzdelmekből. Majd, még szintén márciusban született magyar kendo eddigi legnagyobb eredménye a kyotoi világbajnokságon. A B csoportos csapatversenyen a világbajnoki címet szerezte meg a magyar válogatott, melynek tagja volt Balogh Tibor, klubunk alelnöke is. A júliusban lebonyolított Hungária Kupán, versenyzőink a női egyéni verseny harmadik, valamint a férfi csapatverseny második helyezését hódították el vetélytársaik elől. Az 1998-as év eredményei közül kiemelendő az áprilisi EB-n, férfi csapatversenyben megszerzett ezüstérem. A csapatban két veszprémi kendoka is képviseltette magát, név szerint Márkus Csaba és Tóth László. Egyesületünk legjelentősebb eredményét decemberben, az országos csapatbajnokságon érték el kendokáink, mikor az első helyezést és az ezzel járó bajnoki kupát, ellenfeleiket legyőzve megszerezték.

A klub jelenlegi létszáma kb. 40 fő.

Edzéseinket kedden és csütörtökön tartjuk a Bem József Általános Iskolában, ahol minden érdeklődőt szeretettel várunk 17-18h-ig a gyerek, 18-20h-ig a felnőtt edzéseken.

Mi a kendo?
(A Kendó eszméje, eredete és fejlődése napjainkig)

A kendó ma ismert formája körülbelül kétszáz évvel ezelőtt alakult ki. Akkor alakították ki a shinai nevű bambuszkardot, amellyel lehetővé vált az ősi harci kardforgatás biztonságos és szabad gyakorlása.

A 16. században, amikor Japánban egymást érték az egész nemzetet érintő polgárháborúk, a kardforgatás technikájának tanulmányozása létfontosságúvá vált. A harcosokat arra nevelték, hogy kardjukat a karjuk meghosszabbított részének tekintsék. Egyre gyakrabban használtak fakardokat, hogy ezekkel tanulmányozzák és gyakorolják a kardforgatás művészetét. A kard kezelésére végül alapgyakorlatokat dolgoztak ki, melyeket katáknak neveztek el, és amelyek a kendó alapvető mozgásformáivá váltak.

A katák puszta kombinációja azonban nem elegendő mindazoknak a technikáknak az elsajátításához, amelyek a kardvívás során előforduló helyzetekben szükségesek. Így a szabadgyakorlatok elősegítették a sinai (bambuszkard) és a védőfelszerelés kialakulását és fejlődését.

Napjainkban a kendózók elsősorban bambuszkarddal edzenek, a katákat pedig igzai vagy fakarddal tanulják.

Kendómérkőzések A kendó arra készít fel, hogy megfigyeljük, lássuk a körülöttünk zajló eseményeket, azonnal reagáljunk rájuk és villámgyorsan hozzunk döntéseket. A kendómérkőzéseken szemmel tartjuk ellenfelünket, gyorsan reagálunk mozdulataira és a gondolatnál sebesebben megragadjuk az alkalmat, ha támadási lehetőség kínálkozik. A lelki szemek hosszú és kemény gyakorlás után nyílnak csak föl, éppen úgy, mint a mértékletesség Zen módon való gyakorlásakor.

A kendómérkőzések néhány elemét bemutatjuk az alábbiakban, hogy ércékeltessük filozó6ai mélységüket és megvilágítsuk a busi harcosok hagyományos gondolkodásmódját.

Testtartások

Bármilyen testtartást vegyünk is fel az ellenféllel szemben, nem ér semmit, hacsak nincs mögötte elszánt akarat. A kendómérkőzések kimenetelét fóleg a küzdőfelek szellemi képességeinek különbsége szabja meg.

"Kiai" A kiaival való telítettség a kendóban azt jelenti, hogy a fejünk búbjától a lábujjunk hegyéig tele vagyunk küzdőszellemmel. Ez nem a hasizom megfeszítését jelenti, hanem azt, hogy az erőt természetes módon a hasizom tájékán kell összpontosítani. Nem elég, ha csak tessék-lássék módon rákiáltunk az ellenfélre, hanem tökéletes módon összhangba kell hoznunk az elménket és minden erőnket.

Elmélet és gyakorlat

A kendóban bármilyen elmélet csekély értékű lehet, ha nem kapcsolódik szorosan a kardforgatás művészetéhez.

Bár fontos, hogy a kendóelmélet részleteivel tisztában legyünk, még lényegesebb kendó fortélyainak tökéletes elsajátítása, hogy a küzdelemben győzedelmeskedjünk.

"Ma-ai" távolság és időzítés

A ma-ai kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy két dolog közötti távolság. A kendóban (1) távolságot és (2) időzítést jelent.

(1) Minden játékosnak megvan a maga kedvelt ma-ai-ja, azaz az ellenféltól való kedvelt támadó vagy védekező távolsága. A ma-ai akkor a legelőnyösebb, ha az ellenfelet magunktól előnyös távoslágban tartjuk, míg őt sajátján kívül rekesztjük. A kendó tanítása szerint mi magunk legyünk távol az ellenféltól, de ő legyen hozzánk közel.(2) Ugyanezt az elméletet alkalmazzuk a kendó akciók időzítésekor. A kendóban az időzítés fogalmára a ma-ai helyett gyakrabban alkalmazzák a ma kifejezést.Ez a felkészületlen vagy óvatlan ellenfél megtámadását jelenti. Vagy azt, hogy kihasználjuk a koncentráció pillanatnyi lazulását, ha az ellenfél elárulja magát. A ma azt jelenti, hogy mind a magunk, mind az ellenfél időzítésbeli hiányosságait keressük, hogy akcióba léphessünk. Egy régi kendós mondás szerint megtörténhet, hogy az ellenfél megkarcolja a bőrünket, de nekünk nem szabad elszalasztanunk ezt az alkalmat arra, hogy széthasítsuk.

Támadás és védekezés

A testi és a szellemi reakciók tökéletes harmóniája és összehangolása a kendóban csak nagyon kemény edzés által érhető el. Minden támadó mozgást úgy kell végrehajtani, hogy közben fenntartjuk az azonnali védekezésre való váltás lehetőségét, és védekező testtartásban is készen kell állni arra, hogy egy szempillantás alatt támadhassunk. Valójában a másodperc tört része alatt kell eldöntenünk, hogy előre törünk-e vagy visszahúzódunk.