Az idén már negyedszer ragadtak a kezükbe fűkaszát azok a képzőművészek, akik részt vettek a székesfehérvári Kortárs Művészeti Fesztivál fűnyíró akciójában. Fűnyíróművész persze nem volt közöttük, így aztán vállalkozó szellemű keramikusok, grafikusok, textilművészek, plakáttervezők, médiaművészek vágtak neki a fehérvári marhalegelőnek.

Merthogy az óriási méretű képeket a város határában lévő marhalegelőn készítették el, ahol az elmúlt hetek esői után nagyjából félméteres fű fogadta az alkotókat. Akinek kétsége lenne, vajon művészetnek számít-e egyáltalán motoros kaszával formákat nyírni a fűbe, annak eláruljuk: az úgynevezett land art a hatvanas évek óta ismert művészeti irányzat, amelynek lényege, hogy az alkotó a természeti környezet formavilágát és kellékeit (a sziklákat, a köveket, a növényzetet) monumentális szabadtéri installáció létrehozására használja fel.

- Ez aztán tényleg a pillanat művészete - jegyzem meg Garami Richárdnak, a fűnyíró akció egyik szervezőjének.

- Ez tény - ismeri el a fiatal fehérvári médiaművész -, de hát éppen a pillanat múlandósága adja a fűképek érdekességét, egyediségét. Az elkészült műveket néhány hét alatt benövi a gaz, ha addig le nem legelik a marhák, mint ahogy az tavaly megtörtént.

- Ráadásul megtekinteni sem könnyű a kész alkotásokat, hiszen a lenyírt és a lábon hagyott fű kontrasztját igazán csak a levegőből lehet látni - provokálom a másik főszervezőt, a grafikus Varga Gábor Farkast.

- Éppen ezért dokumentáljuk az akciót: a fűképekről nagyjából 80-100 méter magasból egy sárkányrepülőről fotósorozatot készítünk, amelyet aztán a fehérvári Víg Ablak kirakatgalériában, valamint más kiállítóhelyeken is bemutatunk a közönségnek. Maguk az alkotók is csak a fotókon tudják lemérni, hogyan sikerült a művük, hiszen ekkora méretű installációk a földről nem is láthatók át - mondja Varga.

A "fűnyíróművészek" eltérő méretű képeket kaszálnak bele a fűbe, a legkisebbek is legalább 500-600 négyzetméteresek, a monumentálisabbak viszont ezer négyzetméternél is nagyobbak. Így aztán akad, aki egy óra alatt végez, mások négy-öt órát is elnyírogatnak. Az alkotói módszerek közül a legelterjedtebb az úgynevezett négyzetrácsos modell, amelynek az a lényege, hogy egy papírlapon megtervezik az alkotást, amelyre rárajzolnak egy négyzetrácsot, amit aztán a valóságban méretarányosan felnagyítva kimérnek, végül az egyes négyzetek sarkait és a kép legfontosabb pontjait karókkal meg zsineggel jelölik ki. A legnépszerűbb alkotói eszköz a motoros fűkasza, bár néhány rutinosabb művész beveti a fűnyíró traktort is. Sarlóra nincs szükség, föntről úgysem láthatók az apróbb pontatlanságok.

- Hogy utálok füvet nyírni! - teszi le a fűkaszát egy percre Korompai Péter keramikus művész, aki az idén másodszor vett részt a fűnyíró akción. - Odahaza le is passzolom a fiaimnak. De ide szívesen jövök, pedig a tűző napon nem könnyű dolgozni. Tavaly egy 1500 négyzetméteres vonalkódot készítettem, az idén pedig 1200 négyzetméteren Braille-írással a paradoxon szót nyírom a fűbe.

Garami Richárd szerint a fehérvári fűnyíró akció különlegessége, hogy még a land art keretében is csak ritkán készülnek ekkora méretű fűképek, másrészt az sem megszokott, hogy egy egész művészcsoport álljon össze a közös alkotás kedvéért.

- Nem véletlenül hívjuk ezt az eseményt akciónak, hiszen konkrét célunk van: fel akarjuk hívni a figyelmet a városi zöld felületek megóvásának fontosságára - mondja Varga Gábor Farkas. - Nem a politikusoknak üzenünk, hanem a fehérvári polgároknak: ültessenek fát meg virágot, gondozzák a zöld területeket!

Akadtak, akik ezen túl konkrét politikai üzeneteket is megfogalmaztak: Sárközi Román tervező grafikus például - utalva a kínai kormány tibeti működésére - a pekingi olimpia logójának egy gúnyos parafrázisát készítette el. Mások száműztek mindenfajta közéleti utalást, így például Péterfy Dóra textilművész a saját lánya gyerekkori rajzát - egy madárka alakját - nyírta a fűbe. Készült még fűlabirintus, színészmaszk és sziú indián békejel is.

A jól végzett munka és a légi fotósorozat elkészítése után az egész csapat elment egy közös vacsorára meg sörözésre. A fűképek magukra maradtak a legelőn. A sorsuk persze meg van pecsételve. Csak azt nem tudni: a gyomok lesznek gyorsabbak vagy a marhák?