|
EMLÉKMŰVEK
Alsóörs
Badacsonytomaj
Balatonalmádi
Balatonboglár
Balatonföldvár
Balatonfüred
Balatonkeresztúr
Balatonszárszó
Devecser
Herend
Hévíz
Keszthely
Révfülöp
Siófok
Sóly
Tapolca
Tihany
Veszprém
Zalakaros
Zalaszántó
Zalavár
Alsóörs
Arató Emil-emlékoszlop
Arató Emil (1885-1978) orvos és közéleti ember volt. A Magyarországi Szociáldemokrata
Párt aktív tagja, részt vett a Galilei-kör munkájában.
A Munkás Testedző Egyesület (MTE) orvosa, az Alkohol Ellenes Munkás Szövetség
alapító elnöke. 1945 után az Országos Testnevelési Tanács tagja, 1947-től az
Országos Sportorvosi Intézetben, majd annak jogutódjánál dolgozott.
Balatoni gőzhajózás emlékműve
Az emlékmű a balatoni gőzhajózás kezdeteit idézi fel. A horgony és a márványtábla
arra emlékeztet, hogy 1846. október 21-én először kötött ki a Kisfaludy nevét
viselő gőzhajó az itteni kikötőben.
Endrődi Sándor-emlékoszlop
Endrődi Sándor nyaralója helyén kialakított parkban áll a vöröskőből faragott
emlékoszlop, melynek előlapján látható a költő Csiszár Gyula által készített
bronz arcképe.
Endrődi Sándor (1850-1920) költő, szerkesztő Veszprémben született. A századforduló
népszerű költője volt, több kuruc versét énekelték is (pl.: Gyönge violának...).
Igen nagy érdeme van a Petőfi-kultusz felvirágoztatásában; ő is gyűjtötte a
Petőfi-emlékeket, szerkesztette a Petőfi-könyvtárat, Budapesten megalapította
a Petőfi-emlékmúzeumot.
II. világháborús emlékmű
Az emlékmű egy II. világháborús eseményre emlékeztet: 1945-ben egy légi harcban
lelőtt szovjet repülőgép kétfős személyzetét itt temették el. A sírjuk fölé
emelték az emlékművet.
Badacsonytomaj
Randolder kereszt
A hegy délnyugati oldalán, mintegy négyszáz méteres magasságban áll 1857. szeptember
14-e óta az a klasszicista kőkereszt, melyet állíttatójáról, a veszprémi püspökről
neveznek Ranolder -keresztnek.
Balatonalmádi
Kompolthy Tivadar emlékműve
Az Almádiért sokat tett író, újságíró, Kompolthy Tivadar emlékműve Csiszár Imre
alkotása.
Kompolthy Tivadar író, újságíró (Szomolnok, 1852 -Bp., 1907) mint tengerésznövendék
beutazta Amerika és Afrika partjait. 1875-ben a Veszprém c. lapot szerkesztette,
majd három évig ismét tengerészként szolgált. 1888-ban telepedett le Veszprémben,
ahol két éven át a Veszprém, majd a Veszprémi Független Hírlap szerkesztője
és kiadója. 1884-től saját nyomdát létesített.
Veszprémi újságíróként sokat tett Almádiért, gyakran írt a településről és a
tó szépségeiről, így nem véletlen, hogy az emlékmű szövege a Balaton-kultusz
megteremtőjének nevezi.
Balatonboglár
Holocaust-emléktábla
Az egykori zsinagóga falán lévő emléktábla a haláltáborokba hurcolt zsidóknak
állít emléket.
Balatonföldvár
Kvassay-emlékmű
A kikötőnél található a sétánynak is nevet adó Kvassay-emlékmű. Kvassay Jenő
(1850-1919), a Földművelésügyi Minisztérium vízügyi osztályának vezetőjeként
sokat tett a Balatonért, Földvárért.
Balatonfüred
Noszlopy Gáspár-emlékoszlop
A gyógyhelyi parkban láthatjuk Noszlopy Gáspár emlékoszlopát. Noszlopy az 1848/49-as
szabadságharc idején Dél-Dunántúl katonai kormánybiztosa volt.
Noszlopy az 1848/49-as szabadságharc idején szabadcsapatot vezetett, mellyel
három hónapra felszabadították Somogy vármegyét és Noszlopyt Dél-Dunántúl teljhatalmú
biztosává nevezték ki.
1849. július végén Komárom felé vonultak vissza, és a Kisfaludy-gőzhajó segítségével
3 ezer emberével e helyen szállt sikeresen partra.
Balatonkeresztúr
Bél Mátyás emléktábla
A kastélyban lakott 1731-ben, Festetics Kristóf vendégeként Bél Mátyás, aki
itt írta somogyi utazásának emlékeit. Az épület falán pirogránitból készült
Zsolnay-táblán a híres tudós arcképét láthatjuk.
Balatonszárszó
József Attila Emlékmű
A szárszói vasútállomással szemben, a Tóparti parkban állították fel 1998-ban
az itt elhunyt költő, József Attilla emlékművét, Ortutay Tamás alkotását.
József Attila síremléke
Az itt elhunyt költőt először a 7-es út melletti temetőben temették el. 1981-ben
itt állították fel a Csóka Gyula által készített József Attila-emlékművet.
József Attila 1937. november elején több hónapos szanatóriumi kezelést követően
utazott Szárszóra. Idősebb nővére a Magda panzióban bérelt neki két szobát.
Innen indult el utolsó, végzetes útjára december 3-án, amikor egy tehervonat
halálra gázolta. A költőt először Szárszón temették el, majd 1942-ben a budapesti
Kerepesi temetőbe került.
Devecser
Gárdonyi emléktábla
A régi iskolaépület falán emléktábla hirdeti, hogy 1882-83-ban itt tanított
a neves író, Gárdonyi Géza, Az egri csillagok szerzője.
Hősi emlékmű
A templom előtti téren álló törékeny fiatal nőt ábrázoló szobor Marton László
alkotása. Talapzatán a következő felirat olvasható: "Történelmünk áldozatainak
emlékére".
Herend
A kivándorlók emlékkeresztje
A templom előtt áll az az 1905-ben készült emlékkereszt, amelyet az Amerikába
kivándorolt herendi lakosok állíttattak.
Az ismeretlen katonák emlékműve
A herendi temetőben emlékművet állítottak az 1945-ben elesett 34 ismeretlen
katona tiszteletére.
I. és II. világháborús emléktábla
A templom bejáratánál elhelyezett emléktábla a két világháború áldozatainak
emlékét őrzi.
Székely hősök emlékműve
A herendi temetőben emlékkeresztet és síremléket állítottak az 1945. április
16-i bombatámadás székely áldozatainak emlékére.
Hévíz
A várossá nyilvánítás emlékműve
Az alapító oklevelet tartó nőalak fölött gótikus ívek fonódnak össze; a három
kis település (Hévízfürdő, Szentandrás és Egregy) egyesüléséből létrejövő várost
szimbolizálva. Az emlékmű Farkas Ferenc alkotása.
Forradalom és szabadságharc emlékműve
Az id. Moll Károly téren találjuk Tornay Endre András alkotását, a forradalom
és szabadságharc emlékművét. 1848-at és 1956-ot idézi a vörös márvány alapon
megjelenő két relief.
Millecentenáriumi emlékmű
Az emlékművet, Gerics Ferenc Lendvai és Molnár Jenő hévízi szobrászok alkotását
a honfoglalás 1100. évfordulóján, 1996. június 8-án, Hévízfürdő létrejöttének
200. évfordulóján állíttatta az önkormányzat.
Keszthely
II. József emléktáblája
Az egykori sörház falán emléktáblán örökítették meg: itt szállt meg 1770-ben
- a Festeticsek távollétében - a városba látogató II. József.
Helikon emlékmű
Keszthely legnagyobb zöldterülete a XX. század elejétől fokozatosan kialakított
Helikon park, melynek közepén áll az 1921-ben emelt, oszlopokon álló, kupolás
épület, a Helikon-ünnepségek emlékműve.
Festetics György gróf uradalmi székhelyén, Keszthelyen tartott - német mintát
követő - irodalmi ünnepséget. 1817 és 1819 között évenként két ünnepet tartottak,
az egyiket február 12-én, I. Ferenc király születésnapján, a másikat május 21.,
a georgikoni vizsgák táján. Az ünnepségekre az öreg gróf meghívta a dunántúli
földbirtokosokat, írókat és tudósokat.
Az ünnep előestéjén a gimnáziumban színielőadás volt, a várost kivilágították.
Másnap szentmisével kezdődött a program, azután volt a díszülés, melyen a Georgikon
tanárai és növendékei magyar, német és latin nyelven tartottak előadásokat,
közben szavaltak, magyar és német dalokat adtak elő. A munkák jelentős része
alkalmi jellegű volt, leginkább az uralkodóház dicsőségét, olykor a Festeticsek
érdemeit hangoztatták, illetve a földművelés fontosságáról szóltak. Az ünnepségek
keretében hangversenyt, fényes lakomát, bált tartottak, fát ültettek a korábban
élt magyar írók emlékére, majd a gróf jutalmakat, írói ösztöndíjakat osztott
ki.
Az utolsó Helikon-ünnepséget 1819 februárjában tartották, mert közel két hónap
múlva a gróf meghalt.
Az emlékmű közelében több jeles, a városhoz kötődő személyiség szobra, emlékműve
látható.
Jurátus-kereszt
A kármelita templom nyugati oldalán volt a XVIII-XIX. században a Szent Mihály-temető,
amelynek emlékét a Jurátus-kereszt őrzi. Ezt a Georgikon jogi osztályának hallgatói
készítették 1813-ban.
Révfülöp
Békakirály ivókút - Halász utca
Az utca végén áll Raffay Béla szobrászművész alkotása, a Békakirály című bronz
ivókút.
Czigány Károly-emlékoszlop - Rózsakert
A kikötő mellett állították fel 1912-ben a révfülöpi fürdőkultúra megteremtőjének,
Czigány Károlynak az emlékoszlopát. Az oszlopra helyezték azt a táblát, melyen
felsorolják a falu múltjának főbb eseményeit.
Siófok
Gőzhajózási Emlékmű
A siófoki kikötő 1864-ben, a lapátkerekes Kisfaludy gőzös fogadásával kezdte
meg a rendszeres hajóforgalmat. Erre emlékeztet a kikötő épületének parkjában
a Gőzhajózási emlékmű.
Karinthy Frigyes márványtáblája
A legszebb villák egyike a volt Vitéz panzió. Kerítésén márványtábla jelöli
Karinthy Frigyes egykori nyaralóját. A magyar szatíra legnagyobbja 1938 nyarának
végén itt fejezte be földi pályafutását.
Sóly
Szent István kardja
István és Koppány 997-es csatájának emlékére helyezték el István kardjának hatalmas,
fából készült mását 1998-ban a falu határában, a Kálvária-dombon.
Tapolca
Batsányi-emléktábla
A házon emléktábla jelzi, hogy itt született a magyar felvilágosodás neves költője.
Tihany
Ekhó-kő
Az Óvár-tetőn lévő pihenőnél találjuk a Visszhang-dombot az Ekhó-kővel, rajta
a brozból készült kiáltó lányalakkal.
Fekete kereszt
A Rókarántó domb oldalában számos népi építésű házat, pincét láthatunk, ezek
mellett a dűlőúton továbbhaladva találjuk meg az 1802-ben állított, empire stílusú
keresztet.
Az 1945-ig a Fő téren álló szobor hosszabb "pihenő" után került mai
helyére.
Veszprém
Anghi Csaba emléktábla
Az állatkert főbejárati épületének falán emléktábla tiszteleg dr. Anghi Csaba,
a Budapesti Állatkert egykori főigazgatója emléke előtt. Anghi Csaba sokat segített
a vadaspark kialakításában.
Ányos Pál emléktábla
A ferences templom homlokzatán emléktábla jelzi, hogy az itteni kriptában van
eltemetve a magyar felvilágosodás szomorú hangú, nagy költője, Ányos Pál.
Ányos Pál (1756-1784) költő a pálos rend tagja volt. Az irodalomtörténet a magyar
szentimentális líra egyik legkiválóbb hazai képviselőjeként tartja számon. A
bakonyi táj is termékenyen hatott írásaira.
Árvízi emléktábla
A ház kerítésében egy emléktábla jelzi, hogy az egykori vízállást: "1803.
7 may. Edig wolt az árwiz."
Batsányi János emléktáblája
A volt piarista gimnázium, Lovassy László Gimnázium falán emléktábla (Csikász
Imre műve) hirdeti, hogy 1776 és 1779 között itt tanult Batsányi János, a magyar
felvilágosodás nagy költője.
Brusznyai Árpád emléktáblája
A Havranek-ház falán emléktábla örökíti meg az 1956-os mártír tanár, Brusznyai
Árpád hősiességét. Az emléktáblát minden évben megkoszorúzzák a Lovassy László
Gimnázium diákjai.
Brusznyai Árpád (1924-1958) tanár1952-ben költözött Veszprémbe, a Lovassy László
Gimnáziumban tanított, előadásokat tartott, énekkart vezetett. 1956. október
26-án a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács tagjának, október 31-én elnökének
választották meg. 1957 tavaszán a magyar hatóságok letartóztatták és a bíróság
október 15-én életfogytiglani börtönbüntetésre, 1958. január 6-án halálra ítélte.
Az ítéletet január 9-én hajtották végre és Budapesten őt is a 301-es parcellába
temették.
Cholnoky emléktábla
Itt látták meg a napvilágot a Cholnoky-testvérek: a nagy földrajztudós, Jenő
és írótestvérei, Viktor és László.
Csikász Imre-emléktábla
A Jókai utca és az Esterházy utca sarkán álló épületen is emléktábla van. E
házban született Csikász Imre, a fiatalon elhunyt szobrászművész.
Jánosi Gusztáv-emléktáblája
A Simoga-házon emléktábla jelzi, hogy itt élt Jánosi Gusztáv kanonok, költő-műfordító,
aki többek között magyarra fordította Milton Az elveszett paradicsom című művét
is.
Zalakaros
Árpád-emlékmű
A honfoglalás 1100. évfordulóján állították fel a Gyógyfürdő téren a honfoglaló
vezérnek emléket állító Árpád-emlékművet, Tőzsér Erzsébet alkotását.
Hősi emlékmű
A katolikus templom mellett, a Hősök terén, 1992-ben állíttatta fel az önkormányzat
a márványból készült Hősi emlékművet, Béres János alkotását.
Orbán emlékmű
A Felsőhegyen - a honfoglalás ezeregyszázadik évfordulóján - avatták fel a szőlő
és a bor védőszentjeként tisztelt Orbán emlékművét, Gepard Nyikolaj alkotását.
Zalaszántó
Emlékkereszt
A római katolikus templom műemléki környezetében, a templom déli oldalán egy
kőkeresztet találunk, ez az Amerikába vándoroltak emlékkeresztje.
II. világháborús emlékmű
A római katolikus templom műemléki környezetében található a II. világháború
áldozatainak tiszteletére készült emlékmű. Az országban itt állítottak fel először
II. világháborús emlékművet.
Zalavár
Cirill és Metód-emlékmű
Az 1985-ben felállított Cirill és Metód-emlékmű (Janzer Frigyes alkotása) annak
emlékét őrzi, hogy 867-ben itt járt Cirill és Metód, hogy keresztény hitre térítse
a szláv lakosságot.
|